Magyarország rendkívül nyitott gazdaság: 2024-ben az export a GDP közel 75%-át, az import pedig 82%-át tette ki. Egy ilyen környezetben a vállalatok számára meghatározó tényező, hogyan alakul a forint árfolyama.Már egy rövid időszak alatt bekövetkező 15%-os gyengülés is komoly terhet ró az importfüggő cégekre – és csak azok maradnak versenyben, akik tudatosan kezelik árfolyamkitettségüket.

A tapasztalat mégis az, hogy sok hazai vállalkozásnál hiányzik a szabályozott árfolyamkockázat-kezelési gyakorlat. Pedig a professzionális megközelítés nem spekuláció, hanem a hosszú távú stabilitás záloga.

Milyen kérdéseket érdemes minden CFO-nak végig gondolnia?

1. Mi a kockázatkezelés stratégiai célja: opportunisztikus lehetőségkeresés vagy a kitettségek megszüntetése?
2. Milyen devizanemben maximalizáljuk a profitot, a forint alapú hazai beszámoló szerint, vagy a nemzetközi, anyavállalati elvárásoknak megfelelően?
3. Mit tekintünk tényleges devizakockázatnak – csak a meglévő szerződéseket, vagy a jövőbeni, előre jelezhető tervezett tételeket is? Mennyi időre nézünk előre?
4. Ki felel a kockázatok kezeléséért, milyen eszközökkel és milyen felhatalmazás mellett?

A lehetőségek széles skálán mozognak a természetes fedezéstől (például devizás bevételek és kiadások párosítása) egészen a pénzügyi instrumentumok – spot, határidős vagy opciós ügyletek – alkalmazásáig. Ami azonban minden esetben közös: világos belső szabályozás, rendszeres riporting és szigorú kontroll nélkül a kockázatkezelés könnyen illúzió marad.

A számviteli szabályozás (pl. magyar fedezeti számvitel vagy az IFRS9 hedge accounting) már lehetőséget ad arra, hogy a fedezeti ügyletek hatása a pénzügyi jelentésekben is tükrözze a valós üzleti logikát azáltal, hogy a fedezés tárgyát és a fedezeti ügyleteket együtt lehetséges átértékelni. Ez az a pont, ahol a CFO valóban „felteheti az i-re a pontot” – és nyugodtabban alhat, amikor az árfolyamok újabb fordulatot vesznek.

Az árfolyamkockázat-kezelés tehát nem luxus, hanem létkérdés – különösen egy olyan gazdaságban, ahol a külkereskedelem volumene messze meghaladja a GDP-t. A pozíciók nyomon követése és a fedezeti ügyletek menedzselése egy ponton túl már professzionális rendszertámogatást igényel; Excel-táblákra támaszkodva a működési kockázat könnyen nagyobb lehet, mint maga az árfolyamkitettség.