Ezt a kérdést gyakran megkapjuk, amikor vállalati pénzügyi vezetőkkel beszélgetünk. Természetesen nincs rá egyértelmű, mindenki számára alkalmazható válasz: nem létezik olyan mágikus formula, amely automatikusan meghatározza, mikortól térül meg egy ilyen beruházás.Gyakran azt is megkérdezik tőlünk, hogy a megtérülés inkább a bevételi vagy a költségoldalon jelentkezik. A tapasztalati válaszunkat erre a kérdésre a cikkben találjátok.

Mint egyéb nagy horderejű beruházás esetében itt is érdemes ROI-számítással (Return on Investment) alátámasztani a döntést. Egy tipikus elemzési időhorizont 3–5 év, amely alatt számszerűsíthetjük az összes olyan tényezőt, amely költséget vagy megtakarítást, illetve bevételnövekedést eredményezhet.

A költségoldal tényezői: A bevezetés egyszeri beruházási költségeiből, valamint a rendszer fenntartásához kapcsolódó – például karbantartási és verziókövetési – díjakból áll össze. Ezzel szemben költségcsökkentést hoz az automatizáció:

• kevesebb emberi erőforrás szükséges ugyanazon feladatok ellátásához,
• csökkennek a hibaarányok, így mérséklődnek a hibákból eredő veszteségek.

Ezek a hatások folyamatfelméréssel, a feladatok listázásával, a tranzakciószámok elemzésével, valamint a jelenlegi és jövőbeni munkaerőigény becslésével számszerűsíthetők.

A bevételi és eredményoldal tényezői: a rendszer használatával pontosabb, valós idejű kockázati profil készíthető. Ez hozzájárul:

• a likviditási kockázatok csökkenéséhez,
• a cash-flow előrejelzés biztonságának növekedéséhez,
• a devizakockázatok mérséklődéséhez,
• a likvid pénzeszközök hatékonyabb kezeléséhez.

Néhány példa a számszerűsíthető előnyökre:

• Likviditáskezelés: a pontosabb cash-flow tervezés lehetővé teszi a szabad pénzeszközök hosszabb távú és jobb feltételekkel történő lekötését.
• Kamatveszteség elkerülése: a múltbeli adatok elemzésével kimutatható, mekkora veszteséget okozott a lekötetlenül maradt szabad pénzállomány.
• Devizakitettség kezelése: ha a kitettség real-time követhető, jelentősen lerövidíthető az alapügylet és a fedezeti ügylet közötti idő, ezzel több hetes árfolyamkockázat kerülhető el.
• Természetes fedezések kiaknázása: a pontos pozícióismeret lehetővé teszi a természetes fedezések szélesebb körű alkalmazását, ami csökkenti a banki ügyletek volumenét.

Miért fontos ez?

Tapasztalataink szerint a csökkenő kockázatokból adódó eredményhatás sokkal nagyobb jelentőséggel bír a megtérülésben, mint a puszta költségmegtakarítás. Egy egyszerű példa: ha egy 1 millió eurós megrendelést mindössze 5 forinttal rosszabb árfolyamon fedezünk, mint az árazáskor kalkulált szint, az már 5 millió forintos veszteséget eredményez.

Összegzés

A címben feltett kérdésre tehát részletek nélkül nem adható egzakt válasz. A döntést mindig az adott vállalat pénzügyi helyzete, kockázati profilja és stratégiája határozza meg. Ugyanakkor a tapasztalat egyértelmű: a magas árbevétel, a jelentős exporthányad, a nagy volumenű és hosszú lejáratú hitelállomány, a magas befektetési szint, valamint a hosszú termékciklus mind olyan tényezők, amelyek erősen indokolják egy treasury management rendszer bevezetését.