Esettanulmányok vállalati piaci kockázatkezeléshez – Importeszköz beszerzések kockázatkezelése

Esettanulmányok vállalati piaci kockázatkezeléshez – Importeszköz beszerzések kockázatkezelése

Importeszköz beszerzések mindenképpen devizakockázatot jelentenek és alapvetően a kockázatot a Vevő viseli. A különbség az egyes lehetőségek között abban van, hogy a kockázat költségét hogyan és ki számszerűsíti, illetve abban, hogy ki fedezi.

(Kockázatot értelmezésünkben az jelenti, hogy a beszerzési döntés pillanatában lévő árfolyamokhoz képest a fizetés napjának árfolyama eltér.)

Rövid elemzésünk eredményét úgy foglalhatjuk össze, hogy a Vevő számára legkedvezőbb megoldást az jelenti, ha saját maga kezeli és fedezi árfolyam kockázatát.

Forint alapú beszerzés

Sok importőr dönt úgy, hogy számára a legkényelmesebb megoldást választja és a saját devizájában kéri az ajánlatokat. Amennyiben a Vevő elvárása a fix forint alapú árazás az Eladó számára kockázatot jelent az ajánlati kötelem futamideje és a deviza-árfolyamok mozgása is. Minél hosszabb ideig tart az árazási kötelem annál nagyobb kockázatot kell az Eladónak felvállalnia. Az Eladó alapvetően kétféle megoldást választhat, ha nem akar veszteséget generálni, de úgy, hogy mindkét esetben áthárítja a kockázatát a Vevőre. (A normál ár alku során elérhető árengedményeket nem tárgyaljuk itt, mert azt devizanemtől függetlenül is megkaphatja a Vevő)

  1. A deviza alapú árazásához képest egy deviza kockázati puffert alkalmaz és magasabb áron ad forint alapú ajánlatot. A puffer mértéke a következőktől függ:
    1. ajánlati kötelem időtartama – minél hosszabb ideig kell fenntartani az árat annál nagyobb a puffer mértéke
    2. az adott deviza fluktuációjának mértéke a kockázatnak kitett periódusra értelmezve historikus tapasztalatok alapján, amit tipikusan a volatilitással (szórás) mérünk. – minél volatilisebb egy deviza annál nagyobb a puffer mértéke
    3. az adott Eladó kockázat-viselő képességétől. – egy nagyvállalat, amely pénzügyileg stabil és a folyamatos ajánlatadás portfolió hatása is érvényesül képes kisebb pufferrel árat adni egy kis, törékenyebb pénzügyi helyzetű vállalathoz képest.

Például egy EU-beli szállító által adott 1 hónap kötelmet jelentő ajánlat , ha az 1 hónapos EUR/HUF volatilitás 3,5% minimum 3,5% devizaárfolyam kockázati puffert fog tartalmazni.  Mivel azonban az Eladó ebben az esetben csak az átlagos kockázatot árazza be, a jövőbeli bizonytalanság miatt jobb becslés az, hogy 1 hónapos kötelem és EUR alapú beszerzés esetén egy 5-10% közötti árfolyam puffer alkalmazása várható.

  1. Amennyiben az Eladó versenyképe akar maradni ilyen jellegű tenderek esetén is és szofisztikált pénzügyi kockázat-kezelést folytat lehetősége van a kockázatát treasury ügyletekkel fedezni. Amennyiben az ajánlati kötelem ideje adott számára legpontosabban deviza opciók alkalmazásával fedezhető a kockázat. Ez azt jelenti, hogy az Eladó, aki nem lehet biztos abban, hogy nyer a tenderen deviza (pl. EUR) eladási opciót vásárol (long put) egy adott futamidőre. Ezen ügylet során egy fix díjért (opciós prémium) cserébe a futamidő alatt bármikor (amerikai típusú opció) vagy a lejárat napján (európai típusú opció) EUR eladási jogot szerez egy adott összegre vonatkozóan. Az opciós díj, mint bármely biztosítási díj akkor is fizetendő, ha az Eladó nem nyer a tenderen. Emiatt az Eladó két tényezőt vesz figyelembe, amikor kiszámolja, hogy mekkora összeget árazzon be az ajánlati árába:
    1. az opció költségét
    2. ügyletnyerés becsült valószínűségét.

Ez a puffer összeg általában alacsonyabb, mint a fedezeti ügyletet nem alkalmazó Eladók által alkalmazott puffer, egy 1 hónapos kötelmű EUR alapú beszerzés esetén 2-5% közé becsülhető hasonló volatilitást feltételezve.

Deviza alapú beszerzés fedezeti ügylet kötése nélkül

Amennyiben a Vevő az Eladó saját devizájában, pl. EUR-ban is elfogad ajánlatokat az Eladó nem fogja az árát a fentiek szerint emelni, hiszen nincs deviza-kockázata, ezáltal

  • nem kritikus számára az ajánlati kötelem időtartama
  • a fedezeti ügylet kötésének költsége
  • az üzletkötés valószínűsége
  • az árfolyamok jövőbeni fluktuációja.

Ugyanakkor a Vevő számára megjelenik a deviza kockázat. Ha úgy dönt nem fedezi a kockázatát akkor egy módszerrel tudja azt csökkenteni, méghozzá az ajánlati kötelem és a döntéshozatal lerövidítésével, hiszen a kockázat mértéke nagy általánosságban arányosan növekszik az idővel. Ha erre nincs lehetősége és felvállalja a deviza kockázatot akkor jelentős és csak a volatilitás átlagos mértékével becsülhető veszteségeket szenvedhet, de úgy hogy a maximális kockázat mértéke nem korlátozható, tehát szakmailag nem preferálható megoldás.

Deviza alapú beszerzés fedezeti ügylet kötésével

Amennyiben a beszerzésünk deviza alapú ez mindenképpen együtt kell járjon a deviza kockázat fedezeti ügylet általi megszüntetésével. Ennek előnyei a következők:

  • Deviza alapú ár a pillanatnyi devizaárfolyamon forintra számolva a fentebbiek szerint jelentősen kedvezőbb ár.
  • Az Eladó kedvezőbb módon, kisebb költséggel tud fedezeti ügyletet kötni, mint az Eladó. Ennek oka, hogy az Eladó nem kell, hogy számoljon az ügyletkötés valószínűségével, hiszen valakitől biztosan meg fogja vásárolni az eszközt.

A fedezeti ügyletkötés módja a következő:

  • Ügylet típusa: FX határidős ügylet, amely során a Vevő EUR-t vásárol HUF ellenében egy adott jövőbeni időpontra.
  • Ügyletkötési összeg: Beszerzés várható összege (a várható és tényleges összeg különbsége később kezelhető a fedezeti ügylet módosításával)
  • Ügylet határideje: Az EUR fizetési kötelezettség teljesítésének várható időpontja (a várható és tényleges határidő különbsége később kezelhető a fedezeti ügylet módosításával)
  • Ügylet kötés időpontja: A beszerzési döntés meghozatalának napja (hiszen a döntés pillanatában érvényes árfolyamok alapján hozta meg a döntéshozó a döntést, ezt kell „biztosítani”)

A fedezeti ügylet kötésének is van költsége, amely alapvetően a következő tényezők függvénye:

  • bank által alkalmazott marzs (bár ezt bármely konverzió esetén elszenvedjük, tehát nem számítható extra költségnek a nem fedezéshez és spot ügylettel való vásárláshoz képest)
  • deviza és forint adott időszakra vonatkozó kamat színvonalának különbsége

A fedezés költsége egy 1 hónapos kötelmű EUR alapú beszerzés esetén 0,3-0,5 % közé becsülhető.

 

Fentiek alapján a lehetséges esetek összehasonlítását az alábbi táblázat tartalmazza:

Opciók   Becsült költség*
FORINT ALAPÚ BESZERZÉS Eladó nem fedezi a kockázatát 5-10%
Eladó fedezi a kockázatát 2-5%
DEVIZA ALAPÚ BESZERZÉS FEDEZETI ÜGYLET KÖTÉSE NÉLKÜL korlátlan
DEVIZA ALAPÚ BESZERZÉS FEDEZETI ÜGYLET KÖTÉSÉVEL 0,3-0,5%

* Egy hónapos ajánlati kötelem, EUR alapú beszerzés

Ezeknek a lehetőségeknek a megértése kulcsfontosságú a hatékony kockázatkezeléshez a nemzetközi beszerzések során.