Cégünk több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik banki treasury menedzsment szoftver megoldások fejlesztésében. Amikor megszületett az elhatározás, hogy továbbfejlesztjük termékünket a vállalati treasury szegmens számára természetesen biztosak akartunk lenni abban, hogy a vállalati ügyfelek valós igényeire fejlesztünk megoldásokat. Az elmúlt évben számos strukturált interjút készítettünk magyar és regionális pénzügyi igazgatókkal és treasury vezetőkkel, megkérdezve őket a likviditásuk és pénzügyi kockázataik kezelésével kapcsolatos fő problémáikról és nehézségeikről.

A vállalati treasury vezetők igényeinek megértése ebben a gyorsan változó környezetben kulcsfontosságú egy olyan IT vállalat számára, amely termékeket kínál ezen a piacon. Ezért szerettünk volna közvetlen, első kézből származó információkat szerezni a pénzügyi igazgatóktól és treasury vezetőktől. Nem csupán kérdőív kérdésekre akartunk válaszokat kapni, hanem egy hosszú, körülbelül 1 órás interjú keretében kérdeztük őket, hogy kiemelhessék azokat a szempontokat, amelyek számukra különösen húsbavágóak. Helyi tulajdonú közepes és nagyvállalatokat, jelentős külföldi tevékenységgel rendelkező cégeket, valamint néhány multinacionális vállalatot is megkerestünk, és most úgy gondoljuk, hogy jó rálátásunk van a követelmények fókuszpontjaira.

Elemzésünk alapján a következő tipikus vállalatok rajzolódnak ki a Treasury menedzsment szempontjából:

A regionális vagy helyi bajnokok

A vállalat már döntött egy ERP rendszer bevezetése mellett, de a legtöbb esetben ezek még mindig „fejlesztés alatt” állnak, egy olyan projekt, ami általában nem is olyan régen kezdődött. Még mindig van hely néhány speciális régebbi rendszernek, mint például értékesítés támogatás, kontrolling, vagy beszerzés, így az ERP nem tudja lefedni a teljes működést, sokszor csak kicsit többet nyújt, mint egy pénzügyi rendszer.

A treasury a pénzügyi csapat része, de már jelen van munkaköri funkcióként vagy egy kis csapatként. A treasury vezető munkájának jelentős része az adatok „káoszának” és a rendszer integrációk hiányának kezelése. A treasury vezető felkutatja, hol találhatók megbízható adatok, és hogyan lehet azokat összegyűjteni. Általában csak egyetlen megoldás létezik erre a problémára: az adatok manuális integrálása egy hatalmas Excel fájlba különböző rendszerekből származó adatok felhasználásával, néha szóban megerősített információkkal kiegészítve. Ennek eredményeként a likviditás vagy az FX pozíció bizonyossági szintje nagyon gyorsan csökken az idő előrehaladtával, sok esetben a 30 napos időhorizont a maximális, amit nagyobb pontossággal el lehet érni. Általában a szerződéskötés az első lépés, ahol megbízható pozíciós információk rögzíthetők.

Az FX kitettség tekintetében kockázatok sokszor nem kerülnek felszínre, ami azt jelenti, hogy az adatok nem állnak időben rendelkezésre a treasury számára. Például a kockázati pozíció akkor nyílik meg, amikor az értékesítési csapat ajánlatot ad az ügyfélnek, de az információ csak a szerződés aláírásakor vagy a számlázáskor jut el a treasury-hez.

Mivel nehéz az átfogó kép összeállítása, a treasury vezető tranzakciókat kényszerül fedezni, nem pedig a vállalat tényleges kockázati pozícióját, ami nyilvánvalóan költséges működési mód lehet.

Ami a folyamatokat illeti, ami a tulajdonosnak leginkább fájhat az a fókusz, azaz a magas FX kitettséggel rendelkező vállalatok jobban összpontosítanak azokra a folyamatokra, amelyek segítik őket e kockázat jobb kezelésében, míg mások fejlettebbek a szűkös likviditásuk kezelésében.

A multinacionális vállalatok több területen is fejlettebbek: általában a HQ központok korábbi szakaszban erőltették az ERP bevezetését, és megtanították a leányvállalatoknak a legjobb gyakorlatokat. A legtöbb esetben a treasury-t már szoftverrel kezelik, és részletesebb szabályzatok vannak érvényben. Néhány esetben központi treasury funkció működik, és a leányvállalatok nem függetlenek a kockázatkezelésükben. Fő kihívásuk a pozíciók megfelelő jelentése, ami gyakran még mindig különböző információforrások Excel-alapú integrációjának eredménye.

Nagyon érdekes volt látni, hogy az interjúalany vállalatok hol látják a legnagyobb kihívásaikat. Engedjék meg, hogy kiemeljük a legtipikusabb problémákat:

• „Adatkáosz” kezelése – túl sok különböző adatforrás, eltérő integrációs szintek és nehézségek az adatok egyeztetésében
• Pozíciók manuális konszolidációja – A treasury vezető feleslegesen sok időt tölt manuális munkával csak a likviditási vagy FX pozíció összeállításával
• Információs silók – Nehézség a kockázatokkal kapcsolatos információk megszerzésében azok felmerülésének időpontjában
• Üzleti terv vs. Cashflow terv – az üzleti tervek számviteli szemléleten alapulnak, nem cashflow szemléleten, a rendszerek nem támogatják az átszámítást
• Bankkapcsolatok – nincs könnyű áttekintési lehetőség a készpénzpozíciókról, ha több bankszámlát használnak
• Vállalatcsoportok – a különböző leányvállalati pozíciók konszolidációjának problémáját további fájdalmas pontként látjuk

Ezen megállapítások alapján építettük fel az InFoRex vállalati treasury rendszerünket a következő területekre összpontosítva:

1. Vállalatcsoportok támogatása különböző munkamegosztásokban
2. A likviditás- és cashflow-tervezés középpontba helyezése
3. FX kockázatkezelés
4. Konszolidált multibank online kapcsolat